Legújabb hírek, cikkek a DoclerWeb életében

Informatikai biztonság I. - Megoldatlan kódok, rejtjel biztonság

Az előző posztokban említést tettünk az informatikai biztonság alapvető területeiről. Kiderült, hogy nem feltétlenül csak a hacker és a malware fogalma társul ehhez a szókapcsolathoz, de az adatvesztés, az adattárolás-biztonság problémája is ide tartozik, akár beszéljünk itt meghibásodásról vagy környezeti csapások okozta vészhelyzetről, a szerver fizikai megsemmisüléséről. Kiderült azonban, hogy a laikusoknak igazán érdekes ág az információbiztonság tudományterületén belül a kriptográfia, vagyis a titkosítás.

Bepillantást kaptunk a XIX. századi titkosítás rejtelmeibe, valamint tetten értük a kódoló és a kódtörő harcát. Megláttuk, hogy az irodalomban is számtalan formában megjelenik ez a háború, és hogy akár józan ésszel, meg egy kis szerencsével is fel lehet törni az egyszerűbb rejtjelezést.

Vannak azonban példák arra, hogy ez nem mindig igaz. Vannak máig megoldatlan rejtjelek, rejtélyek is.

VoynichIlyen például a Voynich-kézirat. Az ismeretlen betűkkel írt könyvet a mai napig nem sikerült megfejtenie senkinek, pedig maga a mű 1912-ben tűnt fel először, egy könyvkereskedőnél, becslések szerint azonban 15. század elején íródhatott. Mégis, dacára több mint ötszáz év kriptográfiai fejlődésének, a számítógépek teljesítménynövekedésének, a bonyolult algoritmusok és nagyméretű kulcsok korának, senkinek nem sikerült megfejteni az írást. Természetesen, ahogy ilyenkor mindig, felmerült a lehetősége annak, hogy csalás az egész, és csak egy mókás kedvű ember szórakozott a világgal, nagy-nagyon régen. Valószínűleg ez nem igaz.

A szöveg szerkezete, a betűk egymásutánja ugyanis hasonlít a természetes nyelvekhez. 20-30 különböző karakterből állnak össze a lúdtollal írt szavak, közéjük mindenféle különös növények ábráit rajzolta a szerző. Csakhogy maguk a növények nem fellelhetőek a Földön. A Voynich-fejtők mára már egy közösséggé duzzadtak, és lankadatlanul próbálnak rájönni a szavak értelmére.

http://www.as.up.krakow.pl/jvs/

D’Agapeyeff-rejtjel Kevésbé kalandos, viszont sokkal mulatságosabb a D’Agapeyeff-rejtjel megfejtése, illetve annak hiánya. Az orosz születésű kartográfus Alexander D'Agapeyeff alapfokú kriptográfiával foglalkozó könyvében jelent meg a rejtvény 1939-ben, mintegy feladványként az olvasók számára. A későbbi kiadványokban azonban nem közölték a megfejtést: a szerző saját állítása szerint elfelejtette, hogyan kódolta. Lehetséges az a verzió is, hogy valójában nem felejtette el, csak hibásan kódolta, és egy kriptográfia témában publikáló szerzőnek ezt kínos lehet elismerni. Itt valószínűbb ez a feltevés.

Rohonczi CodexA Rohonci-kódexnek magyar vonatkozása is van. A kötet nevét Rohoncról kapta, ami 1920-ig egy magyarországi kisváros volt, ma Ausztriában található. Innen került a könyv a Magyar Tudományos Akadémiához 1838-ban, és itt derült ki két dolog: nem tudják, honnan származik a kötet, ahogy azt sem tudják, mit tartalmaz.

A szöveg érdekessége, hogy karakterkészletének mérete tízszerese bármely ABC-nek (800 karakter körül), úgyhogy feltételezések szerint a karakterek nem is ábécét alkotnak, inkább egy olyan jelkészletet (szillabárium), ahol a szavak hangalakja fontosabb a szavak jelentésénél. A titkos keresztény történetek megfejtése mindenesetre sokakat vonz, máig eredménytelenül.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rohonci-kódex

Kryptos

A titkosítás, kriptográfia nehézségeinek állít szobrot a CIA főhadiszállásának az udvarán álló Kryptos szobor is. A mű megalkotásában az egykori CIA vezető kriptográfusa segítette, így garantálták, hogy a mai napig ne lehessen feltörni a kódot teljes egészében.

Hozzátartozik: az üzenet négy részből áll, és ebből hármat már visszafejtettek lelkes kódtörők, akiknek csoportjához bármikor lehet online csatlakozni. Itt megtaláljuk a szöveget, és egy olyan felületre jutunk, ahol amatőr és profi kriptográfusok cserélnek tapasztalatot.

http://tech.groups.yahoo.com/group/kryptos/

Beale papírok

A legkalandosabb rejtjeles üzenet készítőjének díja azonban kétségtelenül a Beale papírok készítőjének jár. Egy 1885-ben készült röpirat szerint hatalmas vagyon jár azoknak, akik megfejtenek egy titkosított szöveget. Thomas Jefferson Beale ugyanis elásott egy hatalmas kincset Bedford Countyban, Virginia területén, mai értéken több mint 60 millió dollárt ér.

Az üzenet három részből áll, eddig csupán a második részt sikerült megfejteni: ennek a kulcsa az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata volt. Mi más is lehetett volna - így utólag? A visszafejtett szöveg így hangzik:

Beale papírok

I have deposited in the county of Bedford, about four miles from Buford's, in an excavation or vault, six feet below the surface of the ground, the following articles, belonging jointly to the parties whose names are given in number three, herewith: The first deposit consisted of ten hundred and fourteen pounds of gold, and thirty-eight hundred and twelve pounds of silver, deposited Nov. eighteen nineteen. The second was made Dec. eighteen twenty-one, and consisted of nineteen hundred and seven pounds of gold, and twelve hundred and eighty-eight of silver; also jewels, obtained in St. Louis in exchange for silver to save transportation, and valued at thirteen thousand dollars. The above is securely packed in iron pots, with iron covers. The vault is roughly lined with stone, and the vessels rest on solid stone, and are covered with others. Paper number one describes the exact locality of the vault, so that no difficulty will be had in finding it.

Akit továbbra is érdekel a kincs pontosabb helyének meghatározása, vesse magát neki a maradék két résznek, bár biztosak lehetünk benne: sokan sokféleképp próbálták megfejteni az üzenetet.

http://en.wikipedia.org/wiki/Beale_ciphers

Sosem lehetünk azonban biztosak abban, hogy valóban értékes információk megszerzéséért dolgozunk órákat, napokat, hónapokat. Sokszor távolinak tűnik a megfejtés, hiszen van, hogy az eredeti szövegből is hagynak ki karaktereket, magánhangzókat, így, noha a visszafejtett szöveg a fogadónak értelmezhető, a kódtörést ez az eljárás nehezíti. Olyan is előfordul, mint a Rohonci-kódex esetében: nem a hagyományos írásformát követi a szöveg, így nehéz elképzelni a titkosítás menetét.

Az azonban biztos, hogy ha van megfejtés, az előbb-utóbb meglesz, és nyilvánosságra kerül. A kódtörők nem adják fel könnyen, és mindig büszkék az eredményre.

« Vissza az előző oldalra

ITbiztonság titkosítás